|
Szinér vára
Az Alföld északkeleti peremén, a Gutin- (Gutony-) hegységből nyugatra kinyúló Rozsály vonulatának nyugati és az Avas-hegység déli részeinek találkozásánál, ezek lábánál, a Szinér (Magyar)- patak mellett fekszik Szinérváralja (Seini) község.
A település feletti Apa-hegyen láthatók a középkori Szinér-vár csekély falmaradványai.
Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben előforduló, és a falura vonatkozó “Waral” ill. “Zynyrwarallya” elnevezés arra utal, hogy ekkor már állhatott valamiféle erősség a hegyen.
A vár első okleveles említése 1490-ből való, mikor a Meggyesaljai család birtokaként említik "Castrum Zynyr" néven.
A vár alá - Váralján kívül - további 28 falu tartozott.
Szinér várát 1491-ben Báthori András szatmári főispán foglalta el, mely ezt követően a család birtokába került.
1563-ban János Zsigmond vezére, Balassa Menyhért ostrommal foglalta el, s katonáival alapjáig lerontatta a várat, melyet ezután már nem volt érdemes újra felépíteni.
A négyszög alakú vár kb. 40 x 40 m-es területen helyezkedik el. Területén a fákat és a bozótot a közelmúltban kiirtották, így helyszíne nagyszerűen áttekinthető.
A várat kb. 10-15 m széles és ma is 4-5 m mély, igen látványos árok veszi körbe. A vár kőtörmelékkel borított területén sok helyen terepalakulatok utalnak az alattuk húzódó falazatra. délkeleti sarokban egy kb. 10 x 15 m-es nagy falazott helyiség nemrég feltárt falmaradványai figyelhetők meg, mely romok belső magassága ma eléri a 3 métert.
A VAR ROMJAI
A hegyteto ahol a var volt
|
|
Etarget |
|
|
|
|
|
|